Gyermekkori védőoltások

 BCG-oltás a tuberkulózis ellen                                                                                                              Frissítve: 2018.10.12.

A tuberkulózisról itt olvashat részletesen.

Hogyan védekezünk a tbc ellen?

A tuberkulózis elleni oltóanyag a benne lévő gyengített baktériumról kapta nevét (BCG/Bacille Calmette-Guérin). A BCG oltást még az újszülött osztályon megkapják a csecsemők. Az oltottak védetté válnak a fertőzés legsúlyosabb formájától (gümős agyhártyagyulladás és sokgócú gümős tüdőgyulladás). Nem alkalmas a BCG oltás a fertőzés terjedésének megelőzésére, és a felnőttkori tbc megakadályozására. Amennyiben megbetegedés történik a beteget hosszú ideg  tartó gyógyszeres kezelésben részesítik és elkülönítik arra az időre, amíg üríti a baktériumokat, illetve környezete is antibiotikumot kap.

Hogyan történik az oltás?

Minden egészséges újszülött - még a kissúlyúak és koraszülöttek is - az újszülött osztályról való távozás előtt meg kell kapják a BCG oltást. Normál BCG reakció esetén, a beadás helyén, a váll külső felén, 4-6 hét múlva, kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, alatta sárgás váladék ("sajtosodás") képződhet, ami kifakadhat és hegesen gyógyulhat, a folyamat több hétig ismétlődhet. A hónaljárokban,vagy a nyakon lévő nyirokcsomók enyhe duzzanata is előfordulhat, nem kóros. Akinél az oltást követően nem alakul ki heg, annak sem kell újraoltás a tapasztalatok szerint. 2002 óta 1 éves kor után már nem kapnak BCG oltást a gyermekek.

Ki nem kaphat tbc elleni BCG oltást?

Veleszületett immunhiány gyanújakor és HIV fertőzött édesanyák gyermekeinél az oltást nem végzik el újszülött korban.  Az olthatóság elbírálása orvosi feladat!

Milyen veszéllyel járhat az oltás?

Ha az oltás helyén fellépő bőrtünetek vagy a nyirokcsomó-duzzanat több hétig esetleg több hónapig is fennáll, arról a gyermekorvost tájékoztatni kell. Ritkán a tartósan duzzadt nyirokcsomó sebészeti ellátása szükséges, gyógyszerszedésre nincs szükség. Az elváltozások maradandó károsodással nem járnak.

 MMR oltás a kanyaró (morbilli), a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás) és a rózsahimlő (rubeola) ellen

A kanyaróról, a mumpszról és a rubeoláról itt olvashat részletesen.

Milyen védőoltást használnak a kanyaró, a mumpsz és a rubeola megelőzésére?

Mindhárom betegség ellen egyszerre, egy kombinált oltóanyaggal kapnak oltást a 15 hónapos korú kisdedek, ez az MMR oltás. A tartós védettség kialakításához 11 éves korban az MMR oltást megismétlik.

Ki nem kaphat MMR oltást?

Lázas, beteg gyermek nem oltható. Az oltás immunhiányos állapotban (daganat ellenes kezelés, veleszületett immunhiány), előzetes vizsgálatok után, egyéni mérlegeléssel, oltási tanácsadó irányításával elvégezhető. Alacsony vérlemezke szám (ITP) esetén az oltás oltási tanácsadó bevonásával tervezhető. Immunglobulin pótlás vagy vérkészítmények az oltás védőhatását csökkentik. Terhes nők sem olthatók.

Milyen mellékhatása lehet az MMR oltásnak?

Az oltóanyagban gyengített élő kanyaró, rózsahimlő és mumpsz vírusok vannak. A természetes fertőzéshez hasonló módon hat a védekező-rendszerre (immunrendszer). Ennek megfelelően, az oltást követő 7. és -14. nap között un. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigy duzzanattal. A tünetek sokkal enyhébbek, mint a természetes betegségnél és 1-2 napnál nem tartanak tovább. 1 millió oltott közül egynél léphet fel súlyosabb szövődmény, agyvelőgyulladás formájában. Kisgyermekek lázas állapota gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel (gyógyszerrel és hűtőfürdővel). Az oltást követő reakcióról minél hamarabb értesíteni kell az oltást végző orvost!

Tévhitek az oltással kapcsolatban

A bélfal gyulladása és az autizmus (tanulási és kapcsolat-teremtési zavar) nem állnak kapcsolatban az MMR oltással.

Miért fontos, hogy minden gyermek be legyen oltva?

Azokban az országokban, ahol a tömeges oltásokat bevezették és az átoltottság magas szintű, a kanyaró, a rubeola és a mumpsz előfordulása jelentősen csökkent. A védőoltás hatására ellenanyagok termelődnek a szervezetben, amelyek megvédenek a megbetegedéstől. Az oltottakban a vírus nem tud megtelepedni. A vírus cirkulációja a lakosságban csökken, mivel nem talál fogékony személyeket. Ahol megtagadják az oltást, vagy pénzügyi nehézségek miatt nem oltanak, napjainkban is járványosan fordulnak elő a megbetegedések.

DTPa+IPV+Hib oltás a torokgyík (diftéria), a szamárköhögés (pertusszisz), a merevgörcs (tetanusz), a gyermekbénulás (poliomielitisz) és a Haemophilus infuenzae b okozta gennyes agyhártyagyulladás (purulens meningitis) ellen

Az öt betegségről itt olvashat részletesen: diftéria,pertusszisz, tetanusz, poliomielitisz, a Haemophilus influenzae b ( Hib) fertőzés

Mikor és milyen oltóanyagot használnak a betegségek megelőzésére?

A gyermekkori oltást 2006 óta olyan oltóanyaggal végzik, amely az öt betegség (diftéria, pertusszisz, tetanusz, járványos gyermekbénulás, Hib okozta gennyes agyhártyagyulladás) ellen alakít ki védettséget. Tehát egyetlen oltásba építették a diftéria elleni komponenst (D), a tetanusz elleni komponenst (T),a szamárköhögés elleni komponenst, ami ún. acelluláris pertusszisz (Pa: azaz csak tisztított antigéneket tartalmazó összetevő),  a járványos gyermekbénulás elleni oltóanyagot (IPV: inaktivált, azaz elölt vírust tartalmazó oltóanyag) és Haemophilus influenzae b ( Hib) fertőzés elleni oltóanyag. Ezt első alkalommal 2, 3 és 4 hónapos korban adják. Az ismétlés 18 hónapos korban esedékes. A  6 éves gyerekek DTPa-IPV oltást kapnak. A 11 évesek emlékeztető oltása  diftéria , tetanusz és  szamárköhögés elleni oltóanyaggal történik. Ez a kötelezően alkalmazott oltási sorozat a tetanusz ellen 5 évig nyújt biztonságos védelmet, ezért később, a tetanuszfertőzésre gyanús sérültek emlékeztető oltást kapnak. Ajánlott a felnőttek  számára  10 évente emlékeztető oltással fenntartani a védettséget.

Miért kell oltani, ha ritkán fordulnak elő ezek a betegségek?

A rendszeresen végzett oltások eredményeképpen hazánkban szinte teljesen eltűnt a tetanusz ( évi 2-5 eset) és a Hib okozta agyhártyagyulladás ( évi 2-4 eset), szórványosan észlelhető szamárköhögés ( évi 5-20 eset) és évtizedek óta nem fordult elő diftéria és járványos gyermekbénulás. A kórokozók azonban jelenleg is a környezetünkben vannak. A védettség csak folyamatos oltással biztosítható.

Ki nem kaphat DTPa +IPV+HiB oltást?

Lázas vagy súlyos betegek oltását el kell halasztani. Nem oltható az sem, akinek az előző oltás után súlyos allergiás reakciója volt. Tisztázott idegrendszeri betegségben szenvedők oltása nem korlátozott. Az olthatóság elbírálása orvosi feladat.

Milyen veszéllyel járhat az oltás?

A DTPa+IPV+HiB oltást enyhe tünetek követhetik. Helyileg mérsékelt duzzanat, bőrpír és érzékenység alakulhat ki. Az oltás velejárója lehet a láz is. A csecsemők testhőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell, hogy időben el lehessen kezdeni a lázcsillapítást (gyógyszerrel és hűtőfürdővel). Ritka, ártalmatlan, azonban igen riasztó oltás utáni esemény a "rongy baba" állapot. Az oltást követő 48 órán belül jelentkezhet sápadtsággal, izomtónus vesztéssel, ájulásszerű állapottal-, ami azonban maradandó károsodással nem jár, további oltásnál nem ismétlődik, kórházi ellátást nem igényel. Arra hajlamos csecsemőknél minden oltás fokozhatja az apnoe (légzéskimaradás) epizódok előfordulását, a légzésfigyelő riasztása megszaporodik, erre számítani kell, oltási ellenjavallatot nem jelent.

Meningococcus fertőzések (agyhártyagyulladás, vérmérgezés) elleni oltás

A meningococcus fertőzésről itt olvashat részletesen

Mit tehetünk a meningococcus fertőzés megelőzéséért?

A meningococcus öt csoportja (ABCWY) ellen van hatékony védőoltás. Hazánkban túlnyomó többségben a C és B szerocsoport fordul elő. A fiatal csecsemők és serdülők fertőzése gyakoribb. A 25 éves kor alatti korosztályt és ezen felül alapbetegségben szenvedőket ( léphiányosokat, immunhiányosokat), utazókat javasolt oltásban részesíteni. Az oltási séma korosztályonként és oltóanyagonként változik.Eredményes oltás helyesen alkalmazott oltási sorozattal és ismétlő oltással érhető el. Külön oltóanyag áll rendelkezésre C és B szerocsoport ellen és kombináltan a A,C,W,Y szerocsoportok ellen.Az újraoltás szükségességét alapbetegség esetén egyénenként kell értékelni.

A C csoportú meningococcus baktérium ellen térítésmentesen (csak doboz díj van) oltják a csecsemőket 2., 4., hónapos korban és – egy éves kor után – általában 15 hónapos korban.

A B csoportú meningococcus elleni vakcina térítés ellenében hozzáférhető (patikai forgalomban van).  2 hónapos kortól adva 3 oltás kell 1 hónap időközzel, idősebb korban kezdve 2 alapoltás kell, és egy éves kor felett egy emlékeztető. Egy éves kortól mindenkinek (felnőtteknek is) 2 oltás szükséges, legalább egy hónap időközzel

A kamaszok meningococcus elleni oltása 12 kortól javasolt, 5 évente, a kritikus „fogékony” időszak alatt, kb. 26 éves korig. A nyitottabb életmód, külföldi tanulmányok vagy nemzetközi oktatási intézménybe járóknak a négykomponensű oltóanyag (ACWY) és a B csoport elleni oltás adása javasolt.

Milyen oltási reakció fordulhat elő?

A beadás helyén átmeneti fájdalom, bőrpír jelentkezhet. Láz és általános tünetek: étvágytalanság, aluszékonyság gyakrabban jelentkezik. Igen ritkán fejfájás, tarkókötöttség, csillapíthatatlan sírás, idősebbeknél izületi fájdalom előfordulhat, minden káros következmény nélkül.

Súlyos rotavírus fertőzés elleni oltás ( Rotarix, RotaTeq)

A rotavírus fertőzésről itt olvashat részletesen

A rotavírus elleni oltás

 Kétféle szájon át adható védőoltás van forgalomban a leggyakoribb rotavírusok ellen.

A RotaTeq oltóanyag háromdózisú. 6 hetes kortól adható, legalább 4 hét időközzel. Ajánlott 20-22 hetes korig, de legkésőbb 32 hetes korig befejezni a sorozatot. 8 hónapos kor feletti csecsemők nem olthatók.   A Rotarix két adagú oltási sort javasolt. 6 hetes kortól (de legalább 16 hetes kor előtt) kell az első adagot beadni, a második adagot legkésőbb 24 hetes korban kell alkalmazni. Az oltások között legalább 4 hét időközt kell tartani. 6 hónapos kor feletti csecsemők már nem olthatók!

Mit véd ki az oltóanyag?

Az oltási sorozatban részesült csecsemők 98%-a védetté válik a súlyos fertőzéssel szemben, háromnegyede pedig egyáltalán nem betegszik meg rotavírus okozta hasmenésben.

Ki nem kaphat rotavírus elleni oltást?

 

Magas láz, hasmenés, súlyos heveny betegség esetén el kell halasztani az oltást. Nem olthatók az immunkárosodottak (daganatos betegek, veleszületett immunhiányosok, szteroid kezelésben részesülők) és a bélrendszert érintő fejlődési rendellenességgel születettek. Csökkent lehet az oltás hatékonysága azoknál, akik korábban vért vagy immunglobulint kaptak. 6 hónapos kor feletti csecsemők már nem olthatók!

 

Milyen oltási reakció várható?

Az oltást követő héten enyhe hasmenés és hőemelkedés jelentkezhet az oltottak 1-3%-ában. A székletből a rotavírus átmenetileg kimutatható, súlyosan immunsérültek az oltott gyermek környezetében a széklet közvetlen érintkezését kerüljék.

Gyakori kérdések:

Olthatók –e a koraszülöttek? A 25. terhességi hét után született csecsemők olthatók, az időre születettekhez hasonló oltási renddel, ha nincs egyéb ellenjavallat

Mi a teendő, ha oltóanyaghiány lép fel?  A kétféle oltóanyag nem cserélhető fel, azaz megszakad az oltási sor, ha a csecsemő kora túlhaladja az ajánlott légkésőbbi időpontot.  Egy, ill. két adag is biztosít részleges védettséget.

Mi a teendő, ha az oltóanyag egy része kifolyik a nyállal? Kiskanállal összegyűjthető és újra beadható. Az oltást nem kell megismételni.

A humán papillómavírus fertőzésekről,a méhnyakrákról és a megelőzésükről

A humán papillómavírus fertőzésekről itt olvashat részletesen

A HPV elleni védőoltásról:

Háromféle oltóanyagot dolgoztak ki 2, 4 illetve 9 különböző HPV típus ellen. 

·          Cervarix:  16 és 18-as típus okozta elváltozások ellen véd.

·          Silgard:  6, 11, 16 és 18-as típus okozta elváltozások ellen véd. (2018-tól a 9 komponensű oltóanyag váltja fel).

·          Gardasil 9: 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58-as típus okozta elváltozások ellen véd.

Mindhárom oltóanyag tartalmazza a  16 és 18 –as típust. 70%-ban ezek okolhatók a méhyakrákért, a hüvely bemeneti, a pénisz, a  hangszalag és a végbélnyílás körüli rákos elváltozásokért. A 6 és 11 as típusok okozzák leggyakrabban (90%) a nemi szemölcsöket (kondilóma). A 31, 33, 45, 52, 58-as típusokkal kíbővített oltóanyag már 88%-át „lefedi” a rosszindulatú elváltozást előídéző HPV törzseket. 

Mindhárom oltóanyag a HPV adott típusának tisztított fehérjéit tartalmazza, így, betegséget nem okoznak.Az oltóanyagok terápiás célra nem alkalmasak, azaz, a már kialakult betegséget nem gyógyítják.

Kik olthatók HPV ellen?

A védőoltás azoknál a leghatásosabb, akik még nem estek át HPV fertőzésen, azaz a 9-15 éves fiúknál és lányoknál.

2014. októbertől az általános iskola VII. évfolyamát végző és  12. évét betöltött leányoknak kötelezően felajánlandó a térítésmentes 2 komponensű (Cervarix) oltás, 0.,5-13. hó időközzel. 2018-tól a kibővített, 9 komponensű Gardasil 9 oltóanyagot kapják a 12-14 éves lányok iskolai oltás keretében.9-26 éves fiúk oltására a kilenckomponensű oltóanyag, 9 évesnél idősebb lányok immunizálására bármelyik oltóanyag ajánlott.Csak 15 éves korig adható két dózisban az oltóanyag, legalább 5 hónap időközzel, idősebb korban három adag szükséges.

Vizsgálatok szerint ( nőkénél 45 éves korig történtek vizsgálatok), az oltási sorozat, az idősebb korosztályban is jelentősen csökkenti a HPV okozta rákos vagy rák megelőző állapotok előfordulását. A védettség kialakulásához oltási sorozat szükséges. Az oltási rend az oltandó személy első oltáskori életkorától függ. 9 éves kortól betöltött 14 éves korig két oltás adható a 0, és az 5-13. hónapban.Ha a második adag vakcinát az első adag beadását követő 5. hónap előtt adják be, minden esetben be kell adni egy harmadik adagot is. 15 éves kor felett 3 adag szükséges - az oltóanyagtól függően - a 0., 1. és 6 hónapban vagy 0., 2., 6. hónapban. 2014. októbertől az általános iskola VII. évfolyamát végző és  12. évét betöltött leányoknak kötelezően felajánlandó a térítésmentes 2 komponensű oltás, 0.,5-13. hó időközzel. A védőoltás nem helyettesíti a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatot, és nem csökkenti a rákszűrés jelentőségét! A korábbi, vagy jelenlegi HPV fertőzés nem ellenjavallata az oltásnak.

Azok, akiket a 2 vagy 4 komponensű oltóanyaggal oltottak régebben, és kiszélesítenék a 9 komponensű oltóanyaggal a védettségüket, a teljes sorozatot kell megkapniuk.

 Pneumococcus fertőzés elleni oltások

A pneumococcus fertőzésről itt olvashat részletesen

A pneumococcus elleni védőoltásról

Hazánkban 2008 októberétől a csecsemők először 7, majd 13 szerocsoport elleni konjugált oltóanyaggal önkéntesen, térítésmentes invazív pneumococcus betegség elleni védőoltásban részesülhettek. A 2014. július 1. után születettek számára az oltás (P13) beépítésre került az életkorhoz kötött oltások közé. Az első oltásokat 2 és 4 hónapos életkorban adják, melyet a második életévben ismételni szükséges (önkéntes oltásoknál 15 hó, kötelező oltásoknál 12 hó). Gyógyszertárból beszerezhető továbbá 23 szerocsoport elleni poliszacharid vakcina, amely 2 éves kortól adható.

Az invazív pneumococcus betegség megelőzésére szolgáló Prevenar 13 konjugált pneumococcus vakcinát az 5 éves kor alatti, kiemelten magas rizikójú betegeknek- a külön jogszabály alapján térítésmentes védőoltásra jogosultakat kivéve- a háziorvos, házi gyermekorvos és csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos írhatja fel 70%-os OEP támogatással. Az immunrendszer veleszületett, vagy szerzett zavarai közül az alábbiak esetén rendelhető 70 %-os támogatással az oltóanyag:

-          lépbetegségek,

-          immunhiányos állapotok,

-          visszamaradt magzati növekedés és alultápláltság,

-          koraszülött csecsemő,

-          méhen belül kialakult légúti megbetegedések,

-          a szív veleszületett megbetegedései,

-          a tüdő hypo- és dysplasiaja,

-          a tüdő veleszületett rendellenességei,

-          a lép veleszületett rendellenességei.ű

Ki nem kaphat védőoltást?

Az oltóanyag nem alkalmazható a készítmény hatóanyagaival vagy bármely segédanyagával szembeni ismert túlérzékenység esetén. Az injekció beadását el kell halasztani akut, lázas betegség esetén, enyhe fertőzés azonban nem akadálya az immunizációnak. Az esetlegesen elmaradt oltásokat mielőbb pótolni szükséges!

 Milyen oltási reakciók fordulhatnak elő?

Nagyon gyakori a láz, aluszékonyság és/vagy álmatlanság, étvágytalanság, ingerlékenység, illetve helyi reakció (bőrpír, duzzanat) megjelenése. Más, életkorhoz kötött kombinált védőoltással egy időben alkalmazva a lázas reakciók gyakoriságának emelkedését figyelték meg. Gyakori a kiütés. Nem gyakori a görcs (beleértve a lázgörcsöt is) előfordulása.

Hepatitis B vírus okozta fertőző májgyulladás

A Hepatitis B fertőzésről itt olvashat részletesen

Mikor, milyen oltóanyagot használnak a betegség megelőzésére?

Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltásként  a HBsAg-pozitív anyák újszülöttjei súlytól és kortól függetlenül un.aktív-passzív immunizálásban részesítendők.

A hepatitis B vírus okozta megbetegedés kivédésére -a vírus terjedési módját (vér, szövetnedvek, testváladékok) figyelembe véve- az aktív szexuális élet kezdete előtt oltják a gyerekeret Magyarországon. A  hepatitis B elleni oltásokat hazánkban életkorhoz kötötten , iskolai oltás keretében, 1999-től minden 12/13 éves gyermek megkap.  A korábban már hepatitis B ellen -pl. újszülöttkorban vagy utazás kapcsán oltott gyermekek serdülőkori oltása nem szükséges, amennyiben az oltásokat igazoló dokumentáció bemutatásra kerül.

Milyen oltási reakciók fordulhatnak elő?

Gyakori a fájdalom, bőrpír, duzzanat az injekció beadásának helyén, fáradtság, láz (37,5 °C-nál magasabb), rossz közérzet (álmosság, fejfájás), étvágycsökkenés. Nem gyakran előfordul: influenzaszerű megbetegedés,szédülés, ingerlékenység, izomfájdalom, ritkán pedig viszketés, bőrkiütés, izületi bántalom.

Influenza elleni védőoltások

Az influenza fertőzésről itt olvashat részletesen

Az influenza vírus járványosan terjed, súlyos megbetegedést okozhat. A vírus változékonysága miatt a fertőzés ellen szezonálisan szükséges védőoltással védekezni.  Az oltóanyagban lévő vírustörzs az egész világon minden oltóanyagban ugyanaz. A hazánkban hozzáférhető oltóanyagok élő kórokozót nem tartalmaznak, az oltott egyén oltástól nem betegedhet meg.  Az oltóanyag a teljes elölt vírus burkot (3 éves kortól alkalmazható), vagy a vírus burok alegységeit (immunológiailag aktív anyagait) tartalmazza (6 hónapos kor felett alkalmazhatók).

Az influenza megelőzése 6 hónapos kor felett ajánlott mindenkinek.  6 hónaposnál kisebb gyermek környezetét javasolt oltani. Első oltás alkalmával, 6 hónapos  és 9 éves kor között 2 adag oltásra van szükség, 4 hét különbséggel.  6 hónaposnál idősebb, súlyos betegség kockázatának kitett betegek és környezetük ingyenes oltása szezonálisan meghatározott (idült keringési- és légzőszervi betegségben, anyagcsere-betegségben, veseelégtelenségben, haemoglobinopathiában szenvedő felnőttek, hosszantartó aszpirin-terápiában részesülők és a foglalkozásuknál fogva veszélyeztettek).

A várandósok és környezetük oltása kifejezetten javasolt, amennyiben a terhesség 2.-3. trimeszetere az influenza járvány időszakára esik!

Bárányhimlő elleni védőoltások

A bárányhimlő fertőzésről itt olvashat részletesen

 A bárányhimlőt a varicella zoster vírus okozza. A fertőzés cseppfertőzéssel terjed.Típusos gyermekkori fertőzés, mely igen gyakori, többségében enyhe lefolyású betegség. Évente körülbelül 50000 megbetegedés van hazánkban. A felnőttek többsége gyermekkorban átesett a fertőzésen, de a fogékonyságot érdemes tisztázni, ha valaki nem emlékszik betegségre. Az átvészelt betegség életre szóló védettséget alakít ki. Alapbetegségtől függetlenül számíthatunk valamilyen szövődményre, ezért minden korosztályban érdemes védőoltással megelőzni a súlyos fertőzést és nagy eséllyel elkerülni a megbetegedést. Magyarországon kétféle védőoltás van forgalomban. Az oltóanyag élő gyengített kórokozót tartalmaz. Egy éves kor felett ajánlott, 9 hónapos kor felett lehetséges alkalmazni. A teljes oltási sorozat két oltásból áll, amelyeket 1-3 hónap különbséggel kell beadni. Javasolt az MMR oltással egy időben kezdeni az oltási sort. Bárányhimlős beteggel történt érintkezés után 72 órán belül alkalmazva megakadályozható a fertőzés. A bárányhimlő elleni oltás felnőttkorban is alkalmazható. Immunológiai hiányállapot esetén oltási tanácsadó konzultációja szükséges.

Kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás, tavaszi-nyári encephalitis) elleni védőoltások

A kullancsencephalitis fertőzésről itt olvashat részletesen

Védőoltás: Hazánkban kétféle oltóanyag van forgalomban ( FSMEImmun , Encepur). Mindkettő elölt vírusokat tartalmaz.  Az immunreakció kialakításához két alapoltás szükséges 1 - 3 hónap időközzel, melyet 5  - 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 év múlva, majd 5 évenként, egy újabb emlékeztető oltás szükséges. Az oltási sorozatot ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. Ha túl rövid idő áll rendelkezésre a kullancs-szezon előtt, akkor gyorsított oltási sémával hamarabb ki lehet alakítani a védettséget. Erről kérjen felvilágosítást a háziorvosától. Az oltás nem véd a kullancsok terjesztette más betegségek, például a Lyme-kór ellen! A kullancs által terjesztett betegség átvitele jelentősen csökkenthető, ha a kullancs csak rövid ideig van a bőrben (kullancs vizit kirándulások után!)

Ellenjavallat: egy évesnél fiatalabb kor. Kullancs csípést követően csak egy hónap múlva ajánlott elkezdeni az oltási sorozatot. Oltási reakció: helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz, fejfájás.